Az ember egyfolytában a Google-ba ütközik. Most túl azon, hogy ezt használjuk keresésre, levelezésre, szövegszerkesztésre (blogolásra), maga a cég történései egyfolytában szembe jönnek velünk.
Délelőtt egy államvizsga bizottságban voltam tag, és volt szerencsém végighallgatni 4 végzős hallgató előadását. Az egyik hallgató egy virtuális kollaboratív környezet kialakításáról írta a diplomamunkáját, amiben a két versenytárs a Microsoft és a Google volt. A Microsoft hagyományos licenszelési megközelítésekkel, míg a Google egyszerű ASP megközelítéssel élve 40$/felhasználó/év megközelítést használva. A TCO három évre vetítve a Google esetében jóval kedvezőbb volt. Persze az online szolgáltatásoknak mindig meg van az a hátránya, hogy ha nincs internet, nincs szolgáltatás sem.
Aztán kora délután tartottam egy előadást, melyben a Microsoft fejlesztési telephelyein alkalmazott innovációt segítő környezetről (pl. játékautomaták) elmélkedtem. Az előadás után egy kolléga felhívta a figyelmemet a Google új zürichi irodájára: tiszta játékosság, kellemes pihenőszobák, minden, amit egy kreatív környezettől elvárhatunk. Képek róla itt és itt, élménybeszámoló itt. Azt hiszem ezen a területen is letaszította már a Google a Microsoftot a trónjáról.
Most este pedig a Strategy and Business egy cikkéről kaptam ajánlást. (az előző idézet is innen van). Nicholas G Carr (aki az IT hanyatlásáról írt nagymúltú cikket a Harvard Business Review-ba, majd a gerjesztett vita után hasonló című könyvet) a Google felemelkedéséről, illetve annak értelmezéséről gondolkodott el.
Délelőtt egy államvizsga bizottságban voltam tag, és volt szerencsém végighallgatni 4 végzős hallgató előadását. Az egyik hallgató egy virtuális kollaboratív környezet kialakításáról írta a diplomamunkáját, amiben a két versenytárs a Microsoft és a Google volt. A Microsoft hagyományos licenszelési megközelítésekkel, míg a Google egyszerű ASP megközelítéssel élve 40$/felhasználó/év megközelítést használva. A TCO három évre vetítve a Google esetében jóval kedvezőbb volt. Persze az online szolgáltatásoknak mindig meg van az a hátránya, hogy ha nincs internet, nincs szolgáltatás sem.
Aztán kora délután tartottam egy előadást, melyben a Microsoft fejlesztési telephelyein alkalmazott innovációt segítő környezetről (pl. játékautomaták) elmélkedtem. Az előadás után egy kolléga felhívta a figyelmemet a Google új zürichi irodájára: tiszta játékosság, kellemes pihenőszobák, minden, amit egy kreatív környezettől elvárhatunk. Képek róla itt és itt, élménybeszámoló itt. Azt hiszem ezen a területen is letaszította már a Google a Microsoftot a trónjáról.
"They hire talented people and give them room to excel."
Most este pedig a Strategy and Business egy cikkéről kaptam ajánlást. (az előző idézet is innen van). Nicholas G Carr (aki az IT hanyatlásáról írt nagymúltú cikket a Harvard Business Review-ba, majd a gerjesztett vita után hasonló című könyvet) a Google felemelkedéséről, illetve annak értelmezéséről gondolkodott el.Néhány gondolat, amit idézésre fontosnak gondolok:
- "[Google] is as feared as admired" (mind félelemkeltő, mind csodálatra méltó)
- "Some say Google is God" vs. "Others say Google is Satan"
- Carr - mind általában - szkeptikus a csodálatot illetően. Szerinte a Goggle még fiatal cég (most 10 éves), és habár a Google sikeres, nem tudhatjuk még, hogy a menedzsment módszerei miatt, vagy pedig a termékei, szolgáltatásai miatt. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy azok a megoldások, melyek működtek a Google esetében, azok működnek-e más cégek esetében is.
- Az egyik innovatív tulajdonsága a cégnek, hogy nem lehet tudni, melyik iparágban is tevékenykedik. Mindenesetre versenytársként jelenik meg a következő vállalatok számára: szoftverházak, hirdetési ügynökségek, távközlési cégek, újságok, televízió hálózatok, könyvkiadók, filmstúdiók, hitelkártya cégek és mindenféle internetes cég. A Google mégis egységesnek tűnik abban, amit csinál - akkor lehet, hogy újradefiniálja a kategóriákat? Pedig a bevételeinek 99%-a a hirdetésekből származik. Mindent azért csinál, hogy hirdetési felületet tudjon értékesíteni.
- Ha nő az internethasználat, nő a saját piaca. Ha ráadásul a Google megoldásait használják, direktben kapja az új ügyfeleket. Éppen ezért minden, ami az internethasználat növekedéséhez hozzájárul, egybeesik a Google céljaival. Általánosságban a költségek csökkentése: a cég támogatja a nyílt forráskódot, az ingyenes wifi-t, harcol a szerzői jogi korlátozások ellen.
- A Google számára még egy kudarcba fulladt új szolgáltatás is siker lehet: annak ellenére, hogy megbukik egy béta változat, a Google sokat tanul a fogyasztói szokásokról.
- Konklúzió: egy cég érezheti, hogy a Google versenytársa valamely területen, de tudni kell, hogy a Google alapvetően a reklámbevételre hajt, a további piaci magatartását ennek rendeli alá. Éppen ezért a stratégia másolása nem biztos, hogy működőképes.
Sok helyen lehet olvasni a Google innovatív légkörének elemeiről, melyek is ezek (Carr is ír róluk, de érdemes kiegészíteni)?
- Innovatív környezet. Ahogy a fenti példa is mutatta, egy irodaház berendezése, játékok, jó minőségű ételek az ebédlőben.
- Nagyfokú szabadság biztosítása a dolgozóknak, illetve dolgozói csoportoknak, hogy hogyan is osszák be idejüket. A dolgozók heti egy munkanapjukat saját dédelgetett ötletük megvalósítására fordíthatják, akkor is, hogy az épp igen messze esik a Google irányvonalától.
- Mérni mindent, amit csak lehet: beleértve a dolgozói munkavégzést, és a felhasználói szokásokat is.
- Nyitott ajtók politikája: minden vezető tart ún. fogadóórákat, amikor a dolgozók szabadon bemehetnek hozzájuk ötleteikkel. Így született meg például a Google testreszabható kezdőlapjának ötlete is.
- Az ötleteket egy levelezőlistára is fel lehet dobni, ahol a közösség megrágja azokat (persze az is lehet, hogy rágás után ki is köpi)
- Nagy brainstorming (ötletbörze) események, akár 100 ember bevonásával is.
Persze a Google nem csak létrehoz új szolgáltatásokat, hanem bizonyos dolgokból bevásárol a piacon: a Youtube, Blogger, Google Earth, Google Docs, JotSpot, Feedburner, stb. mind mind valami külső fejlesztés eredményeiként jelentek meg a Google palettáján. Ezzel persze értékes újt tudást és szolgáltatásokat hozva a cég életébe.
Kérdés, hogy meddig tartható ez a lendület. 2006-ban már érezhetőek voltak bizonyos megszorítások a Google életében: az innovációs csoportokat arra kérték, hogy kevesebb ötletre koncentráljanak, és 20%-kal kevesebb fejlesztést folytassanak egyszerre. Mikor a 2007 második negyedéves adatok elmaradtak a várakozástól, a vezetés a személyzeti politika szigorítása mellett döntött.
Mindenesetre elgondolkodtató az a stratégia, amit a Google követ: Online, hasznos szolgáltatások tömkelege, melyekkel megnyeri az embereket, és melyeket az emberek majd a vállalatnál is használni akarnak. Persze vállalati szintű felhasználás esetében már fizetni is kell, de úgy tűnik a TCO szerényebb, mint a rivális Microsoft megoldások esetében. A kollégáim közül többen is rákattantak a Google szolgáltatásaira, és egyre inkább azt használják (naptár, szövegszerkesztő, táblázatkezelő). Megjegyzendő, hogy sok alkalmazás nem igazán veszi fel a versenyt a Microsoft kifinomult Office csomagjával, de sok felhasználónak az Office csicsás megoldásai egyáltalán nem hiányoznak. Ez persze új felhasználókat generál, ráadásul a vállalati felhasználóknak sokkal célzottabban lehet hirdetéseket adni!
Annak idején a Netscape arról álmodozott, hogy majd hálózati számítógépek lesznek, és minden alkalmazás ASP szerint fog a gépünkre érkezni. Úgy tűnik, a Google most jó úton jár, hogy mindezt megvalósítsa. Nem siet annyira, de magabiztosan halad a célja felé. Így a Microsoftnak is fel kell vennie a kesztyűt, és online alkalmazásokat kell biztosítania, ráadásul igen jutányos áron. Néhány éve (sőt néhány hónapja is) azt gondoltam, hogy versengés a fizetős, és nem fizetős (free, sokszor open-source) megoldások között húzódik. Most ezt az üzleti modellek közötti harcot kiegészíti még az online/offline használat lehetősége. Ne feledjük, hogy ezzel a Google nem tesz más, csak olyan felületre terel minket, ahol látjuk a hirdetéseket (nem úgy, mint egy MS Office esetében).
Hogy kérdéssel zárjam a gondolatot: meddig szükséges még a felhasználói kör bővítése, meddig életképes egy csak a hirdetésekre építő üzleti modell?
Kérdés, hogy meddig tartható ez a lendület. 2006-ban már érezhetőek voltak bizonyos megszorítások a Google életében: az innovációs csoportokat arra kérték, hogy kevesebb ötletre koncentráljanak, és 20%-kal kevesebb fejlesztést folytassanak egyszerre. Mikor a 2007 második negyedéves adatok elmaradtak a várakozástól, a vezetés a személyzeti politika szigorítása mellett döntött.
Mindenesetre elgondolkodtató az a stratégia, amit a Google követ: Online, hasznos szolgáltatások tömkelege, melyekkel megnyeri az embereket, és melyeket az emberek majd a vállalatnál is használni akarnak. Persze vállalati szintű felhasználás esetében már fizetni is kell, de úgy tűnik a TCO szerényebb, mint a rivális Microsoft megoldások esetében. A kollégáim közül többen is rákattantak a Google szolgáltatásaira, és egyre inkább azt használják (naptár, szövegszerkesztő, táblázatkezelő). Megjegyzendő, hogy sok alkalmazás nem igazán veszi fel a versenyt a Microsoft kifinomult Office csomagjával, de sok felhasználónak az Office csicsás megoldásai egyáltalán nem hiányoznak. Ez persze új felhasználókat generál, ráadásul a vállalati felhasználóknak sokkal célzottabban lehet hirdetéseket adni!
Annak idején a Netscape arról álmodozott, hogy majd hálózati számítógépek lesznek, és minden alkalmazás ASP szerint fog a gépünkre érkezni. Úgy tűnik, a Google most jó úton jár, hogy mindezt megvalósítsa. Nem siet annyira, de magabiztosan halad a célja felé. Így a Microsoftnak is fel kell vennie a kesztyűt, és online alkalmazásokat kell biztosítania, ráadásul igen jutányos áron. Néhány éve (sőt néhány hónapja is) azt gondoltam, hogy versengés a fizetős, és nem fizetős (free, sokszor open-source) megoldások között húzódik. Most ezt az üzleti modellek közötti harcot kiegészíti még az online/offline használat lehetősége. Ne feledjük, hogy ezzel a Google nem tesz más, csak olyan felületre terel minket, ahol látjuk a hirdetéseket (nem úgy, mint egy MS Office esetében).
Hogy kérdéssel zárjam a gondolatot: meddig szükséges még a felhasználói kör bővítése, meddig életképes egy csak a hirdetésekre építő üzleti modell?
