2008. február 14., csütörtök

Hálózatok formalizálása

Kicsit folytatva az előző gondolatot, most a formális, illetve a formalizált hálózatokról szeretnék írni.

A hálózati kapcsolatok formalizálásával, illetve ezen kapcsolatok koordinálásával igyekeznek a vállalatok a tudás áramlását nem csak szabályozni, hanem hatékonyságát is növelni.

A formalizált hálózatoknak már megvan az az előnye, hogy láthatóak a vezetők számára, és így kezelhetőek is.

Tévedés lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a formalizált hálózatok kiváltják, illetve megszüntetik az informális hálózatokat. A szervezeti struktúrába és folyamatokba illeszkedő megoldások mellett mindig is lesz egyfajta informális struktúra, akik tetszik ez a vezetőknek, akár nem. Ugyanakkor bizonyos kapcsolatok formalizálása (gyakorlati közösségek, szakmai területek, együttműködési területek) a hálózatok feltárása nélkül is hasznos, sőt, szükséges is lehet.

A már idézett McKinsey tanulmány szerint a formalizált hálózati kapcsolatok esetében lehetőség van célzott továbbképzés nyújtására, illetve a hálózatokhoz formális vezetőt is lehet rendelni.

Az eddigiek alapján akkor most vegyünk egy mély levegőt, és gondolkozzunk el azon, hogy érdemes-e formalizálni ezeket a hálózatokat:
  1. Szakmai közösségek összefogása hasznos egy szervezeten belül, mivel elősegítjük a szükséges tudás és tapasztalat megosztását a dolgozók között. Ugyanakkor ezt nem azért kell tennünk, hogy kiváltsuk az informális hálózatokat, ez amúgy is logikus érdekünk. A hálózati közösségek kommunikációját támogathatjuk blogokkal, wikikkel, csoportmunka szoftverekkel, levelezőlistával, fórummal, virtuális együttműködési környezettel, szociális háló szoftverekkel, szóval igen sok megoldással. Természetesen ezen megoldások sokszor a hálózati kapcsolatokat szolgálják ki, és az együttműködés maga is egy formalizált hálózat.
  2. Tapasztalataim szerint kimondottan a hatékonyság ellen hat, ha egy formalizált hálózatot túlzottan szabályozni akarunk. A hálózati kapcsolatok egyik sajátos motiváló ereje, és tudásmegosztó ereje, hogy nincs erős kontroll, erős szabályozás (mondjuk vezető). A kontroll, vezetői figyelem, vagy irányítás visszafolytja a tudásmegosztási motivációt, és visszafogja a hozzájárulásokat is. Az amerikai hadseregben alkalmazott After Action Review egyik elve, miszerint bármi elmondható (és bármilyen formában) lehetővé teszi a szabad tudás és véleménymegosztást. Inkább a McKinsey tanulmánynak azzal a megközelítésével értenék egyet, miszerint egy ilyen vezető nem is vezető, hanem sokkal inkább egy koordinátor, vagy támogató.
  3. A formalizált hálózatok mellett mindig jelen lesznek az informális hálózatok, legfeljebb szervezeti kontroll nélkül. Ekkor mégis jobb lenne, ha lenne valami kerete ennek a szervezeten belül (pl. fórumok, levelezőlisták, blogok), amit a dolgozók szabadon használhatnak, nem nyilvánosak a külvilág felé, ugyanakkor nincsenek struktúrába szorítva. A Buckman Labs egy egyszerű fórum megoldást alkalmaz. Ha valakinek van egy problémája, beírja a fórumba, és várja a válaszokat. A formalizálás nem ebben a kapcsolatban jelentkezik, hanem abban, hogy az így szerzett válaszokat igyekeznek külön strukturálni, és egy tudásbázist felépíteni belőlük.
  4. A hálózatok formalizálása esetén csak a meglévő hálózati kapcsolatokat lehet így kiépíteni egy szociális háló alkalmazással. Új kapcsolatok kiépítésére, ismeretlenül is a szakmai együttműködésre alkalmasabbak lehetnek a fórumok, wikik, vagy a belső blogok.