Kapcsolódva a korábbi social-network témához. Most olvastam egy kezdeményezésről, melynek célja, hogy vállalati social-network eszközt alkalmazzanak, mely segítségével "össze lehet kapcsolni olyan embereket, akik sosem találkoztak, megoszthatják a gondolataikat[stb.]. Ez hozzájárul az elégedettség növeléséhez, illetve a részvétel fokozásához."
A korábbi írásban már idéztem a McKinsey féle megközelítést, hogy formalizáljuk ezeket a hálózatokat. Ha egy laza hálózatot csinálunk, akkor is ennek inkább olyan célt tűznék ki, hogy fogjuk össze az embereket, és támogassuk őket a kommunikácóban. Ebben talán nagyobb szerepe lenne egy nyilvános blognak (vagy bloghálózatnak témaspecifikusan), vagy a vállalati intranetre épülő discussion fórumnak, vagy wikinek.
Egy szociális hálózat eszköz nem biztos, hogy megteremti az ismeretlen emberek közötti kapcsolatot, hiszen pont az a célja, hogy ismerőseinkkel kapcsoljanak össze. Nem fogunk ismeretlen kollégákat felvenni az ismerőseink körébe. Ráadásul a kommunikáció általában nem is a social-network megoldáson keresztül történik (mindenki gondolja csak át a saját példáján keresztül: lehet, hogy az első 1-2 kapcsolat ott kerül kialakításra, de utána már a szokásos levelezőrendszerét használja az ember).
Egy szociális háló alkalmazást persze lehet (sőt akár célszerű is), mintegy tudástérképet használni, de ehhez ezt ki kellene egészíteni a munkavállalói profilokkal. Ennek persze megvannak a maga kihívásai: Mindenki azt tölt fel, amit akar, vagy a HR kezelésébe helyezzük a kérdést? Esetleg az éves értékelések részeként a kollégáktól kérdezzük meg mások tudásprofilját? Vagy ennek egyfajta kombinációját használjuk? Mindenféle módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, ez persze az elvárásoktól függ.
Személyes véleményem szerint nem kell azért túldimenzionálni a social network megoldások szerepét. Népszerű web2-es alkalmazásokat bevonni a vállalati működésbe, de nem minden kontroll nélkül. Így a szociális hálózatokat támogató megoldások első körben nem tartoznának a fő megoldások közé. A blogok, wikik, esetleg még a videomegosztás is hasznos lehet, ugyanakkor mindent egy tudatos tudásmenedzsment stratégia körében valósítanám meg. A blogok, wikik lehetnek az informális tudáscsere részei, míg egy tudatosan felépített tudásbázisba érdemes lehet összegyűjteni az ezekben megjelenő best practice-ket. Már csak azért is, mert az informális tudáscserét támogató megoldások strukturáltsági foka alacsony, és nem minden információ jut el oda, ahova szánták. A decentralizált megoldások mellett igenis szükséges a központi kezelés, hogy szűrt és validált információkat alacsony tranzakciós költség mellett (=energiabefektetéssel) meg lehessen szerezni.
A korábbi írásban már idéztem a McKinsey féle megközelítést, hogy formalizáljuk ezeket a hálózatokat. Ha egy laza hálózatot csinálunk, akkor is ennek inkább olyan célt tűznék ki, hogy fogjuk össze az embereket, és támogassuk őket a kommunikácóban. Ebben talán nagyobb szerepe lenne egy nyilvános blognak (vagy bloghálózatnak témaspecifikusan), vagy a vállalati intranetre épülő discussion fórumnak, vagy wikinek.
Egy szociális hálózat eszköz nem biztos, hogy megteremti az ismeretlen emberek közötti kapcsolatot, hiszen pont az a célja, hogy ismerőseinkkel kapcsoljanak össze. Nem fogunk ismeretlen kollégákat felvenni az ismerőseink körébe. Ráadásul a kommunikáció általában nem is a social-network megoldáson keresztül történik (mindenki gondolja csak át a saját példáján keresztül: lehet, hogy az első 1-2 kapcsolat ott kerül kialakításra, de utána már a szokásos levelezőrendszerét használja az ember).
Egy szociális háló alkalmazást persze lehet (sőt akár célszerű is), mintegy tudástérképet használni, de ehhez ezt ki kellene egészíteni a munkavállalói profilokkal. Ennek persze megvannak a maga kihívásai: Mindenki azt tölt fel, amit akar, vagy a HR kezelésébe helyezzük a kérdést? Esetleg az éves értékelések részeként a kollégáktól kérdezzük meg mások tudásprofilját? Vagy ennek egyfajta kombinációját használjuk? Mindenféle módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, ez persze az elvárásoktól függ.
Személyes véleményem szerint nem kell azért túldimenzionálni a social network megoldások szerepét. Népszerű web2-es alkalmazásokat bevonni a vállalati működésbe, de nem minden kontroll nélkül. Így a szociális hálózatokat támogató megoldások első körben nem tartoznának a fő megoldások közé. A blogok, wikik, esetleg még a videomegosztás is hasznos lehet, ugyanakkor mindent egy tudatos tudásmenedzsment stratégia körében valósítanám meg. A blogok, wikik lehetnek az informális tudáscsere részei, míg egy tudatosan felépített tudásbázisba érdemes lehet összegyűjteni az ezekben megjelenő best practice-ket. Már csak azért is, mert az informális tudáscserét támogató megoldások strukturáltsági foka alacsony, és nem minden információ jut el oda, ahova szánták. A decentralizált megoldások mellett igenis szükséges a központi kezelés, hogy szűrt és validált információkat alacsony tranzakciós költség mellett (=energiabefektetéssel) meg lehessen szerezni.
