Nemrég egy beszélgetés során ahhoz a témához jutottunk el, hogy mik lennének az első feladatok, mellyel egy új informatikai vezetőnek szembesülnie kellene, illetve milyen irányokban is kellene elindulni. Akkor összegyűjtöttem a magam lépéseit (és le is írtam), aztán tegnap éjjel rákerestem az interneten, hogy van-e erre valamiféle népi bölcsesség?
Én a következőket tartanám fontosnak, hogy képbe kerüljünk egy adott szervezet informatikai területével, és ki tudja jelölni a cselekvési utakat (csak vázlat szinten, mert minden témáról külön lehetne egy bejegyzést írni):
Én a következőket tartanám fontosnak, hogy képbe kerüljünk egy adott szervezet informatikai területével, és ki tudja jelölni a cselekvési utakat (csak vázlat szinten, mert minden témáról külön lehetne egy bejegyzést írni):
- Üzleti igények megismerése: mit várnak az informatikától, milyen szolgáltatások vannak, mi mennyire fontos, mik a jövőbeli üzleti tervek, trendek az adott szektorban. Az informatika feladata nem csak az, hogy kiszolgálja ezeket az igényeket, hanem az is, hogy lehetőséget biztosítson új megoldások használatára, mellyel a stratégia kiteljesíthető. Szükséges ezért látni, hogy az egyes üzleti igények közül mit, és hogyan sikerül teljesíteni.
- Az üzleti igények mellett szükséges, hogy a felhasználói igényeket is lássuk. Sokszor összemosódik a felhasználói és üzleti igény, de az üzlet a stratégiai irányvonal támogatását várja el, míg a felhasználók ténylegesen az adott eszközökkel dolgoznak. Hiába vannak jó üzleti megoldásaink, ha a felhasználók ezeket nem tudják elfogadni. Ráadásul az üzleti és felhasználói oldal sokszor másképp látja ugyanazokat a kérdéseket, és más válaszokat is adnának egy adott problémára (persze az informatika egy harmadik oldalt képvisel). Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezen szereplők törekvéseit összehangoljuk.
- A rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra állapota, infrastruktúra menedzsment folyamatok (beleértve a biztonságot is). Kérdés, hogy mennyire tudatos, átgondolt az infrastruktúra üzemeltetése: ez alapvetően hatékonysági és költség kérdés. Kérdéses, hogy milyen az informatikai terület szállítóival a viszony, milyenek az anyagi lehetőségek. Persze a tudatosság kialakítása idővel elkerülhetetlen, kérdés csak az, hogy mennyi idő, és erőforrás áll ehhez rendelkezésre. Ehhez a lépéshez jó segédeszköz és iránymutató az ITIL nemzetközi, best practice-en alapuló módszertan (aminek most már a 3. verzióját fogyasztjuk).
- Folyó projektek, fejlesztések: az üzleti igényekből levezethető, hogy milyen fejlesztésekre, milyen változtatásokra van szükség. Kérdés persze az is, hogy ezen fejlesztések milyen állapotban vannak, illetve projektvezetés szempontjából hogyan áll a terület. Nem csak a projektcélok és az üzleti elvárások összhangjának vizsgálata szükséges, hanem a projektek portfolió kezelése is, azaz hogy a projektek kiegyensúlyozottan támogassák az informatikai szervezet fejlődését (mind rövid, mind közép, mind hosszú távú elképzelések megválaszolása, illetve a stratégia támogatás mellett, az üzemeltetés fejlesztése is).
- Innováció: A pillanatnyi helyzetkép segít elindulni, de egyben kijelöli a rövidtávú fejlesztési elvárásokat is. A rövidtávú fejlesztési lehetőségek mellett ugyanakkor szükséges lehet az innovatív, akár hosszabb távon megtérülő fejlesztések mérlegelése is. Olyan beruházásoké, melyek lehet, hogy nem jelennek meg felhasználói, vagy üzleti igényként, de mégis hozzájárulhatnak a szervezeti hatékonyság növelésére. Itt gondolok a virtuális munkavégzés lehetőségeire, vagy a tudásmenedzsment megközelítések (akár web2.0 megoldások által kiegészített) lehetőségeire is.
- Érdemes lenne vizsgálni a szervezet létező informatikai stratégiáját, vagy ha nincs, az erre irányuló projektet el kellene indítani. Az informatikai irányítás keretrendszereként pedig a COBIT aktuális verzióját választanám (most épp 4.1-nél tartunk), mely jó segédletet nyújt az informatikai terület vezetésére, illetve ellenőrző listát a főbb tevékenységek teljességének vizsgálatához, azaz gyakorlatilag az IT Governance (informatikai kormányzás, irányítás) alapvető eszköze. Ha ez még nem lenne bevezetve egy szervezetnél, valószínűleg egy hosszú távú projekt keretében érdemes lenne (legalább részeiben) bevezetni.
Sajnos semmilyen írásból nem derült ki számomra, hogy mit is kellene tennie egy új informatikai vezetőnek, de úgy tűnik, hogy az alkalmazott filozófiát tekintve nem járok messze az igazságtól. Néhány elvárás, tapasztalat ugyanakkor másoktól is összefoglalható:
A Corporate Executive Board egy felmérése szerint nagyvállalati az informatikai vezetők 34%-a vált állást egy éven belül, azaz átlagosan az informatikai vezető hozzávetőlegesen 3 évet tölt el egy munkahelyen. Ez igen magas fluktuációt jelent, és így egy informatikai vezetőnek nincs sok ideje, hogy megvalósítsa elképzeléseit (és valószínűleg a szervezet türelme is véges az eredmények felmutatása tekintetében.
Persze ahhoz, hogy meglegyen az összhang az üzleti / felhasználó elvárások, és az informatikai szolgáltatások között, szükséges, hogy egy informatikai vezető értse mind az üzlet, mind az informatika nyelvét. Én nem értek egyet teljesen azokkal a véleményekkel, hogy az informatikai terület vezetőjének bármilyen üzleti területi vezető jó lehet. Szerintem igenis szükséges, hogy a vezetői ismerje az általa irányított terület lehetőségeit, és ne csak a pénzbeli megtérülési kérdésekben tudjon gondolkodni. Ebből adódóan szerintem egy jó informatikai vezetőnek meglehetősen keverék tevékenységet kell ellátnia.
Itt talán az egyik legnagyobb kihívás az informatikai beruházások / projektek megtérülésének bemutatása, de erről majd inkább egy másik alkalommal írok.
A Corporate Executive Board egy felmérése szerint nagyvállalati az informatikai vezetők 34%-a vált állást egy éven belül, azaz átlagosan az informatikai vezető hozzávetőlegesen 3 évet tölt el egy munkahelyen. Ez igen magas fluktuációt jelent, és így egy informatikai vezetőnek nincs sok ideje, hogy megvalósítsa elképzeléseit (és valószínűleg a szervezet türelme is véges az eredmények felmutatása tekintetében.
„The first 100 days should be spent observing, analysing, and brainstorming, but after that, actionable steps and deliverable results should be the key focus.”Lehet stratégiai szinten pozícionálni az informatikát, lehet kiemelni a fontosságát, de tudjuk, hogy a legtöbb szervezet esetében az informatikának amolyan megtűrt, háttértámogató szerepe van. És ebből a helyzetből az informatika – és az informatikai vezető – csak úgy tud kitörni, ha bizonyítja sikerességét. És a bizonyítás első körben nem a stratégiai világmegváltás, hanem sokkal inkább csak a szolgáltatások magas szintű, és kiszámítható biztosítása. Ha ezt nem sikerül teljesíteni, nincs is értelme hosszú távú tervekről beszélni.(forrás: InformationWeek)
Persze ahhoz, hogy meglegyen az összhang az üzleti / felhasználó elvárások, és az informatikai szolgáltatások között, szükséges, hogy egy informatikai vezető értse mind az üzlet, mind az informatika nyelvét. Én nem értek egyet teljesen azokkal a véleményekkel, hogy az informatikai terület vezetőjének bármilyen üzleti területi vezető jó lehet. Szerintem igenis szükséges, hogy a vezetői ismerje az általa irányított terület lehetőségeit, és ne csak a pénzbeli megtérülési kérdésekben tudjon gondolkodni. Ebből adódóan szerintem egy jó informatikai vezetőnek meglehetősen keverék tevékenységet kell ellátnia.
Itt talán az egyik legnagyobb kihívás az informatikai beruházások / projektek megtérülésének bemutatása, de erről majd inkább egy másik alkalommal írok.
