Úgy egy éves már a cikk, de újra kezembe került, és persze eszembe jutott néhány gondolat . A cikk egy történettel kezdődik:
Egy formalizált szociális háló alkalmazás felhasználásával nem hiszem, hogy képesek lennénk a valóságban is létező informális kapcsolatokat lemásolni. Egy ilyen alkalmazás haszna ott jelenne meg, ha inkább a szakmai közösségek (communities of practice) számára nyújtanánk valamiféle együttműködési, tudásmegosztási terepet. Erre már egy levelezőlista, egy egyszerű fórum megoldás, vagy fórumok csoportja is alkalmas. De lehet használni vállalati belső blogokat, vagy wiki alapú kollaborációs oldalakat is. Persze ekkor már nem szociális háló alkalmazásnak hívnánk, de az interaktivitás, ill. a részvétel ösztönzése (de legalább lehetővé tétele) fontos abban, hogy összetartson egy ilyen közösséget).
Így most már több szeletét is el tudjuk különíteni az informális kapcsolatok kezelésének:
Ken Loughridge vállalatának frissen kinevezett IT szolgáltatási központ vezetője Új Zélandon. Természetesen senkit sem ismer, még a szervezet felépítése is kicsit idegen. Annak érdekében, hogy jobban megismerje mit és kiket kell vezetnie, elhatározta, hogy feltérképezi a munkatársakat. Ennek keretében felhasználta cégének a már meglévő felmérését, melynek keretében azt kérdezték meg a kollégáktól, hogy kikkel konzultálnak gyakran, kitől kérnek segítséget, illetve ki kér tőlük segítséget.
A válaszokat egy szoftver segítségével vizalizálták, és előállt egy olyan kapcsolati ábra, mely hasonlított a repülőtársaságok útvonalterveire: csomópontok és kapcsolatok. Ez a megoldás segített Loughridge-nek látni a szervezet informális kapcsolatait is.
A térkép alapján Laughridge azonosította a legfontosabb technikai szakértőket, akiket kulcsembereknek gondolt, és elhatározta, hogy személyesen is találkozik velük.
Fél évvel később egy kulcspozícióban lévő menedzser távozott a cégtől. Hogy mérsékelje az így kialakult helyzetet, Loughridge azonnal felvette a kapcsolatot a távozó kollégával szoros informális kapcsolatban állókkal, és igyekezett ezeket az embereket összekötni.Az informális, vagy szociális hálók felhasználásáról már írtam korábban, de ebben az esetben ezt egy menedzsment eszköznek használták: nem nyilvános nyilvántartás, de segíti a vezetőket abban, hogy értsék a szervezet működését.
Egy formalizált szociális háló alkalmazás felhasználásával nem hiszem, hogy képesek lennénk a valóságban is létező informális kapcsolatokat lemásolni. Egy ilyen alkalmazás haszna ott jelenne meg, ha inkább a szakmai közösségek (communities of practice) számára nyújtanánk valamiféle együttműködési, tudásmegosztási terepet. Erre már egy levelezőlista, egy egyszerű fórum megoldás, vagy fórumok csoportja is alkalmas. De lehet használni vállalati belső blogokat, vagy wiki alapú kollaborációs oldalakat is. Persze ekkor már nem szociális háló alkalmazásnak hívnánk, de az interaktivitás, ill. a részvétel ösztönzése (de legalább lehetővé tétele) fontos abban, hogy összetartson egy ilyen közösséget).
Így most már több szeletét is el tudjuk különíteni az informális kapcsolatok kezelésének:
- Kapcsolati feltérképezések (menedzsment szempontból)
- Tudásfeltérképezés (tudástérkép, megint csak menedzsment szempontból érdekes)
- Szociális háló alkalmazás (csak hozzáadott értékkel, hogy működjön)
- Tudásmegosztási megoldások (kollaboratív eszközök, fórumok)
